Főoldal
A múlt szilánkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi Krónika
A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára
A Szarvasi Krónika repertóriuma
A Szarvasi Krónika számai
  A honlap készítői
Szarvasi Krónika

Képek a város jelenéből

Szarvas

Szarvas a Hármas-Körös Szarvas-békésszentandrási holtágának partján, a 44. számú főközlekedési út mentén fekszik, Békés megye legnyugatibb városa. Területe 161 négyzetkilométer, lakossága közel 18000.

Története a 12. századtól kezdve követhető: ekkor említik először Szarvashalom néven. A török időkben a folyami átkelőhely miatt vált jelentőssé, földvár (palánkvár) is épült a védelmére.

Szarvas újkori történelmét 1722-től számítjuk. Földesura, báró Harruckern János György a török idők alatt elnéptelenedett, pusztasággá vált területet főként szlovák telepesekkel népesítette be. Jelentős fejlődésnek a 18. század második felében indult.

Bár a 19. század végén megkezdődött a polgárosodás, kialakult a kézműipar, az 1950-es évektől pedig jelentős szövetkezeti ipar jött létre, napjainkig mezőgazdaság jellegű település maradt.

A rendszerváltás után a szövetkezetek egy része elsorvadt, megszűnt vagy átalakult; néhány középüzem létrejött, üzletláncok települtek a városba. Két kutatóintézete összeolvadt; itt kapott helyet a Tessedik Főiskola rektori hivatala. A város két főiskolai kara, kutatóintézete, általános és középiskolái révén a környék kulturális központja, természeti adottságai következtében turisztikai centruma is.


A mai város >>>


A Holt-Körös és vidéke >>>


A Szarvasi Arborétum >>>