Főoldal
A múlt szilánkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi Krónika
A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára
A Szarvasi Krónika repertóriuma
A Szarvasi Krónika számai
  A honlap készítői
Szarvasi Krónika

A Szarvasi Krónika Alapítvány >>>
A szerkesztőbizottság >>>
A Szarvasi Krónika szerkezete >>>

A Szarvasi Krónika története

Szarvason a múlt század második felétől számos újság jelent meg. Az 1940-es évek végével azonban megszűntek a városi lapok. Igény volt helyi lap megjelenésére, de a Kádár-korszak szigorúan centralizált sajtópolitikája sokáig bénította a helyi kezdeményezéseket. A központi napilapok és hetilapok mellett a vidéki sajtót a megyei lapok képviselték. Helyi lapok indítása szóba sem jöhetett. Néhány tevékeny ember ki tudta harcolni egy-egy időszakos kiadvány megjelenését, ezek azonban hol adminisztratív, hol anyagi okok miatt sorra elhaltak. Szarvason is voltak helyi kezdeményezések: az Úttörőház kiadásában évekig megjelenő Tájoló című sorozat, vagy a Szarvasi füzetek című kiadvány néhány száma.

Országosan is áttörést jelentett az első önálló városi lap, a Szarvas és Vidéke megjelentetése 1986-ben. Az első négy mutatványszám szerkesztésében jelentős szerepe volt dr. Tóth Lajosnak, aki a város legtöbbet publikáló alkotója volt (az ő szerkesztésében jelentek meg a korábban említett Szarvasi füzetek). Amikor azonban a lap megkapta a fennmaradási engedélyt, a szerkesztőségből kimaradt. Ez is ösztönzőleg hatott korábbi lapalapító kísérleteinek folytatására. Hivatalosan ekkor esett szó először egy folyóirat indításának lehetőségéről, a Hazafias Népfront egyik vezetőségi ülésén.

Folyóirat születik

Az előkészítő munkát dr. Tóth Lajos egyedül végezte: megkísérelte megnyerni a város párt- és állami vezetőit az ügynek. Egyesek szükségtelennek tartották, hogy egy kisvárosnak folyóirata legyen, mások a fenntartás költségeinek fedezetére nem láttak lehetőséget, míg voltak, akik a szervező magánügyének tekintették. Dr. Tóth szívós szervező munkájának eredményeként 1987. november 26-án a HNF Művelődéspolitikai Bizottsága elfogadta a dr. Búzás László bizottsági elnök és Vaskor Pál városi titkár aláírásával beterjesztett javaslatot. A javaslat még a Szarvasi Füzetek címet ajánlja, s évente két alkalommal való megjelenését.

Az anyagi alapokat ugyancsak dr. Tóth Lajos teremtette meg. Személyesen kereste meg Szarvas jelentősebb üzemeinek, intézményeinek vezetőit, s egy-egy szándéknyilatkozat aláírásával közel húsz támogatót, s több mint 300 000 Ft támogatást szerzett.

Időközben tanácselnök-változás történt, az új elnököt dr. Tóth levélben tájékoztatta a szervezés helyzetéről, s támogató részvételét kérte e munkához. Ebben a levélben szerepel először a Szarvasi Krónika elnevezés. Szeptember 9-én a felkért szerkesztőségi tagok megkapták megbízólevelüket.
Szeptember 24-én a Lengyel-palotában tartották meg a szerkesztőbizottság alakuló ülését. Ez a nap a Szarvasi Krónika születésnapja. A szerkesztőbizottság első felállása a következő volt: dr. Tóth Lajos felelős szerkesztő, dr. Kutas Ferenc szerkesztő-helyettes, dr. Búzás László, dr. Marjai Gyula, dr. Molitorisz Pál, Stafira Sándor, dr. Szántosi Antal, Vaskor Pál. Szeptember 30-án nyújtották be az engedélyezési kérelmet a Tanácsi Hivatal Sajtóigazgatási Főosztályához. Az engedélyt november 14-én vette át a felelős szerkesztő és helyettese az Országházban székelő hivatalban. Ezzel a szerkesztőség működése hivatalossá vált.

Készül a Krónika

A szerkesztőbizottság az Óvóképző Intézetben kapott helyet. A gazdasági és adminisztratív ügyeit is itt kezelték. Az 1. szám témáit, munkatársait, a felelős szerkesztő válogatta össze. A címlap kiválasztása kollektív döntés eredménye volt. A címlapmotívumok közül egyhangúlag a Tessedik Sámuel korabeli munkájában megjelent címertervet választották a szerkesztőség tagjai. A borító napjainkig változatlan formájú. "A rétegződő írásanyagok - hiteles forrásként, értékeink megóvásának és gyarapításának jegyében - híven megőrzi majd Szarvas művelt és szorgalmas választópolgárainak életkörülményeiről, termelő munkájáról, tudományos-, alkotó tevékenységéről készült (esszé stílusban írt) metszeteket" (dr. Tóth Lajos). A Szarvasi Krónika 1. száma 1988 decemberében jelent meg 600 példányban. Kiadóként a Hazafias Népfront Városi Bizottsága jegyezte, s a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemében készült. Ebben a számban már több olyan szerkezeti és tartalmi elem van, amelyet a Krónika mind a mai napig őriz, de még erősen érezhető a kötelező protokoll. Ennek ellenére az 1. szám megjelenése siker: országos sajtóvisszhangot keltett.

A 2. szám hasonló módszerrel és szellemben készült. A megjelenés előtt két héttel azonban tragikus esemény történt: váratlanul elhunyt dr. Tóth Lajos felelős szerkesztő. Halála felkészületlenül érte a szerkesztőség tagjait. Dr. Búzás László és dr. Kutas Ferenc vették át - gyakorlatilag tájékozatlanul - a félbehagyott munkát, amely ekkor a nyomdai utómunkálatokból és a terjesztés feladataiból állt. A következő szerkesztőségi ülésen a szerkesztőség tagjai egyhangúlag dr. Kutas Ferencet bízták meg a felelős szerkesztői teendők ellátásával.

A 3. szám szinte teljesen a Tóth Lajos-i hagyományokra épült. Az általa létrehozott anyagi alap biztosította a kiadás költségeinek fedezetét: csupán a Szemle című rovat bevezetése jelentett változást.

A 4. számot már kibővített szerkesztőség készítette. A kiadó HNF kooptálta dr. Tóth Lajos helyére dr. Sipos Andrást. Ekkor lépett a Városi Tanács is a Krónika anyagi támogatói közé, s a nevét is adta a kiadáshoz. Tartalmi változást jelentett, hogy - óvatos kísérletként - megjelent a Szarvason történt 1986-ban című áttekintés - mindössze másfél oldalon. Sikere lett; ma már közel 10 oldalnyi helyet foglal el az előző év eseménynaptára, s kiszorította a rendszerváltás után követhetetlenné vált Szarvas az országos és a megyei sajtóban c. rovatot. Ugyancsak a 4. számban jelent meg először Lelkes Pál tanító hagyatékából előkerült, terjedelmes kézirat - amely a tanyai iskolák történetét dolgozza fel - első részlete. A 16. számban Kardos és Örménykút földrajzi neveit, a 20. számtól a Vajda Péter Gimnázium nagykönyvtárának kincseit bemutató sorozat indult.

A 4. szám megjelentetése után a Krónika anyagi háttere megrendült. A gyomai nyomda négyszeresére emelte egy szám kinyomtatásának költségeit. Ezért a szerkesztőség a kedvezőbb áron dolgozó Petőfi Nyomda szarvasi üzemének árajánlatát fogadta el, s a 4. szám itt készült. A megcsappant támogatás és a növekvő költségek veszélyeztették a Krónika további megjelentetését. Ekkor vetette fel Stafira Sándor szerkesztőségi tag egy alapítvány létrehozásának szükségességét.
Az 1990-es választások után dr. Szántosi Antal, volt tanácselnök a magánszférába távozott, a HNF megszűnésével Vaskor Pál, volt titkár is kivált a szerkesztőségből. A kiadó pedig a Polgármesteri Hivatal, a felelős kiadó dr. Demeter László, polgármester lett,

Fokozta a nehézségeket, hogy az Óvóképző Intézet 1991. december 30-án, minden előzetes jelzés nélkül azonnali hatállyal felmondta az együttműködést - indoklás nélkül. December 31-re az iratanyagot és a számlán levő pénzt el kellett helyezni. A Polgármesteri Hivatal segített. A képviselők szobájában helyet, a Hivatal számláján rovatot kapott a szerkesztőség. Később, 1995-től a Szarvas és Vidéke szerkesztősége adott helyet a felelős szerkesztőnek, de miután a hetilapot vállalkozásba adták, a szerkesztőség iratai a felelős szerkesztő lakására kerültek, a szerkesztőségi üléseket a Polgármesteri Hivatal által alkalmilag biztosított helyiségekben, később egy-egy szerkesztő munkahelyi helyiségeiben tartották. Ez a helyzet napjainkig változatlan.

Időközben többszörös nyomdaváltás történt. A Petőfi Nyomda szarvasi üzeme megszűnt, ezért 1994-től egy évtizeden át a Fazekas és Fiai szarvasi nyomdájában készült a Krónika. 2004-től a Szarvaspress Nyomdában állítják elő.

Jelentős tartalmi és szerkezeti változást jelentett, hogy a 6. számtól kezdve tematikus lett a Krónika: a hagyományos szerkezet és témák mellett minden számban megjelent egy központi téma, amelyet sokoldalúan közelítettek meg a szerzők. A 6. szám központi témája a Harruckern - Bolza család szarvasi vagy Szarvast érintő tevékenysége volt. Azóta a Körös, a tanyavilág, a szarvasi labdarúgás és kézilabda, az 1956-os forradalom, az egyházközségek története, a mezőgazdaság szerkezetváltása, az ipar szerkezetváltása és a szarvasi iskolák története szerepelt központi témaként.

A 6. szám belső címlapján a szerkesztőség megváltoztatta a lap jellegét meghatározó szöveget. A korábbi "művelődéstörténeti és közművelődési folyóirat" felirat helyére a "közművelődési és helytörténeti" meghatározás került. Ezzel csupán a gyakorlathoz igazodott a meghatározás, maga a folyóirat - szakszerű elnevezéssel: periodika, azaz időszaki kiadvány - nem változott.
Eggyel csökkent ismét a szerkesztőség létszáma: Stafira Sándor, a Dózsa Tsz volt elnöke - más irányú elfoglaltsága miatt - nem tudta tovább vállalni a szerkesztőségi munkát. A 8-10. szám a már kialakult szerkesztőséggel, változatlan szerkezetben jelent meg.

A 9. szám megjelenése előtt ismét veszélybe került a folyóirat: az Agrobank csődje miatt zárolták az ott elhelyezett tőkét. A bank konszolidálása a Krónikát megmentette.

A 11. számmal új rovattal bővült a kiadvány "Nemzetiségeink életéből" címmel. Azóta szerkezete változatlan.

1998-ban-ben a szerkesztőbizottság kooptálta soraiba szerkesztőbizottsági munkatársként dr. Reszkető Péter főiskolai docenst, aki egy esztendő múltán a szerkesztőség teljes jogú tagja lett. 2002-ben dr. Sipos András Budapestre távozott, és kivált a szerkesztőségből. Ezzel kialakult az öttagú szerkesztőbizottság, amely napjainkig szerkeszti a Krónikát. 2006-ban szerkesztőségi munkatársnak hívták meg Paraszt Attiláné tanárnőt.
2006-ban Nemzeti Civil Alapítvány pályázatán nyert összegből a Szarvasi Krónika honlapja felkerült az internetre, így a 11. számtól a Krónika írásai bárki számára hozzáférhetővé váltak.
Időközben a példányszám 400-ra mérséklődött: ennyire volt kereslet. Kivételt jelentett a 19. szám, amelyből utánnyomást kellett készíteni. A 20. szám ismét 400 példányban jelent meg.