Főoldal
A múlt szilánkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi Krónika
A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára
A Szarvasi Krónika repertóriuma
A Szarvasi Krónika számai
  A honlap készítői
Szarvasi Krónika


<< Vissza

Dr. Lovász György

Fejezetek Szarvas kulturális életéből

Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 9. 205 o. Szarvas, 2001

 

Dr. Lovász György (1930, Szarvas), középiskolai tanár, ny. általános iskolai igazgató. 1954-70-ig a szarvasi Vajda Péter Gimnázium tanára, 1972-1986-ig a szarvasi Óvónőképző Intézet tanára, 1988-92-ig általános iskolai igazgató. Helytörténeti írásai, tanulmányai jelentek meg szakmai folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben.

* * *

Rendkívül gazdag Szarvas helytörténeti irodalma! Vannak terjedelmes átfogó munkák (Dr. Neumann Jenő: Szarvas Nagyközség története 1922, Dr. Maday Pál: Szarvas története 1962.). Számtalan kötet őrzi jeles férfiaink emlékét (Pl.: Dr. Hanzó Lajos: Vajda Péter, 1958, Dr. Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága, 1964, Dr. Tóth Lajos: Tessedik Sámuel 1976, Elek László: Vajda Péter 1996), van még sok ebbe a kategóriába tartozó munka. A Szarvasi Krónika helytörténeti és közművelődési folyóirat fontos funkciót tölt be, mert feltárja a múltat, rögzíti a mai történéseket, és megőrzi a jövő számára.

Dr. Lovász György most megjelent munkája az 1966-ban írt doktori disszertációjának átdolgozott változata. Kár lett volna ezt a munkát az íróasztal fiókjában hagyva átadni a későbbi feledésnek. E munkának rangos helye lehet a helytörténeti kiadványok sorában. Közel száz évet dolgoz fel a város társadalmi, kulturális életéből egyéni felfogásban, megőrizve a történelmi tényszerűséget. E munka olyan időben készült, amikor ki kellett állnia a hivatalos felfogás próbáját. Kiállta és szinte változtatás nélkül kiállja a mai értékítélet minősítését is, mert a történelmi tényeket dolgozza fel.

Könyvének stílusa olvasmányos, olyan ismereteket foglal össze, amiről a mai nagyközönség talán keveset tudhat, hiszen az idő vas foga segít a feledésben. Talán úgy kellene ezt a munkát kézbe venni, hogy az egyéni hangvételű előszó és a bevezetés elolvasása után, érdemes a felhasznált irodalmat és a szöveghez tartozó jegyzeteket szemügyre venni, mert a korrekt történelmi hitelességet igazolja. Ezt követően ajánlatos a tartalomjegyzékből szemelgetni, mert ez a munka "egy szuszra" nehezen dolgozható fel. A képmelléklet - bár szerény -, méltó befejezés: kevéssé, vagy eddig nem ismert archív fotókat mutat be.

Nincs szükség szakmai bírálatra, mert azt megtette a Szegedi József Attila Tudományegyetem, amikor "summa cum laude" (kitüntetéssel) fogadta el doktori disszertációként.

Külön is fegyelmébe ajánljuk a Kedves Olvasónak a címlapon - kalligrafikus betűkkel szedett - sorokat:

Magyar szívvel magyar dallal
Búsulunk és vígadunk
Szilárd hittrl acél karral
Hirdetjük hogy szép hazánkért
Élünk s ha kell meghalunk .