Főoldal
A múlt szilánkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi Krónika
A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára
A Szarvasi Krónika repertóriuma
A Szarvasi Krónika számai
  A honlap készítői
Szarvasi Krónika


<< Vissza

Ki kicsoda?
Szarvas, 1990-2000

Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 8. 282 o. Szarvas, 2000
Felelős szerkesztő dr. Kutas Ferenc

 

 

Több éves tervezés, közel egyéves munka után született meg az utóbbi évtizedek legjelentősebb helyi könyvkiadási vállalkozása, a szarvasi Ki kicsoda?. Szerkesztői azonosak a Szarvasi Krónika szerkesztőivel. A szerkesztőbizottság hat területre osztotta a város társadalmát, és meghatározta az egyes területek kidolgozóit. Dr. Búzás László: egyház, egészségügy, kulturális és civil szervezetek, óvóképző; dr. Kutas Ferenc: alsó- és középfokú oktatás, választott képviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, politikai szervezetek; dr. Marjai Gyula és dr. Reszkető Péter: tudomány, mezőgazdasági főiskola, vállalkozók; dr. Molitorisz Pál: jogászok, pénz- és közintézmények, művészetek; Molnár László (meghívott munkatársként): sport.

A szerkesztők a következő elveket fogalmazták meg:

- A kiadvány célja, hogy megörökítse a jelennek és az utókornak a város személyekhez köthető értékeit, megörökítse a feledésre ítélt értékeket és érdemeket, segítse a jövő helytörténészeinek munkáját.

- Azoknak a városban élő vagy városhoz kötődő személyeknek a nevét és életútját tartalmazza lexikonszerű tömörséggel, akik 1990-2000-ig fejtették ki tevékenységüket, vagy korábban tették ezt (idősebbek esetében), de e tárgyidőszakban is éltek vagy élnek.

- A szerkesztők megkerestek minden olyan személyt:

- akinek tudományos minősítése, jelentős önálló tárgyi vagy szellemi alkotása van, szakmai lapokban rendszeresen publikál, eredményei (tanítványainak eredményei) országos elismerést kaptak;
- aki intézményekben, hivatalokban, vállalatokban, vállalkozásokban, egyesületekben esetenként meghatározandó szintű vezetői pozíciót töltött vagy tölt be;
- aki országgyűlési, önkormányzati képviselő (vagy képviselő volt);
- akinek tevékenysége a város minden lakóját érintheti (orvos, gyógyszerész, jogász, újságíró);
- aki a sport területén kiemelkedő eredményt ért el, vagy jelentős sportszervezői, edzői, vezetői tevékenységet folytat vagy folytatott.

- Az adattár csak tényeket közöl, nem értékel, nem minősít. Ezért a kitöltött kérdőívek ilyen tartalmú mondatai nem kerültek a szócikkekbe.

A Ki kicsoda? 600 személy adatait tartalmazza lexikonszerű tömörséggel. A tájékozódást a könyv végén lévő Névmutató segíti. Az adatokat az érintettek (vagy leszármazottaik) által kitöltött adatlapok alapján rögzítették a szerkesztők. (Nem szerepelnek a könyvben azok, akik többszöri kérésre sem küldték vissza adatlapjukat, vagy nem küldtek fényképet.)

A könyv tetszetős: kemény, színes borítóval jelent meg 800 példányban. (A borító Lóránt Demeter munkája.) Egy hónapon belül elfogyott, s még 160 példány készült utánnyomással.

 

Részlet a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 c. adattárból

Bolza Mariette gr. (Budapest, 1911. dec. 15.-1996. júl. 5.) festőművész, tolmács. Szülei: gr. B. Pál, gr. Vigyázó Jozefa. Férje: gr. Zichy Domonkos diplomata. Gyermekei: Z. Jenő, Z. Margit, Z. Katalin. Iskolái: Magántanulóként képezte magát, felsőfokú angol, német és francia nyelvvizsgával rendelkezett, művészeti tanulmányait Péchy-Pilch Dezső, Balló Ede, Tatz László és Diósy Antal növendékeként végezte. Pályája: Gr. Bolza Pálnak, a Pepi-kert megalkotójának a lánya. Művészeti tanulmányait már 10 éves korában elkezdte, s 17 éves volt, amikor a Műcsarnok tavaszi tárlatán, 1928-ban kiállították egyik képét. 1935-ben, mint diplomata-feleség, Bécsbe került, s 27 esztendős korában a Bécsi Sezessionban volt sikeres kiállítása. A háború idejét Somogy megyei birtokán töltötte. 1945 után méltányolták, hogy a háború alatt a Hadigondozó Szolgálatban a környékbeli három falu hadigondozottjainak segélyeket járt ki, így megtarthatta kastélyát és birtokának egy részét. 1949-ben azonban elvették otthonát és minden vagyonát, származása elzárta az érvényesülés útját. Mégsem veszítette el alkotó kedvét. Megtalálta a hegyek, folyók, tavak, fák és virágok szépségében örömét, festői világát. Az 1970-es években szikrontolmácsként, műszaki fordítóként működött. 1972-ben nyílt lehetősége először arra, hogy nyugatra utazhasson, s mivel képei kiállítására nem adtak engedélyt, ezért a Galerie der Kunst 97 festményét megvásárolta, és szép sikerrel kiállította. A Görög- és Spanyolországban megismert mediterrán tájak, a finn tóvidék csillogó víztükrei, az Alpok sziklaormai éppúgy megragadták képzeletét, mint a hazai tájak. Művészetét áthatja a természet szeretete, a színek változatossága és a fények harmóniája. Néhány alkotása a lélekrezdüléseket is plasztikusan érzékeltető művészi látomás. Több önálló kiállítása volt külföldön (Svájc, Franciaország, Belgium, Németország, Finnország), valamint Magyarországon, Budapesten, vidéki városokban, egyebek között Szarvason is. 1986 óta állandó kiállítása van a Szarvasi Arborétumban.