Főoldal
A múlt szilánkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi Krónika
A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára
A Szarvasi Krónika repertóriuma
A Szarvasi Krónika számai
  A honlap készítői
Szarvasi Krónika


<< Vissza

Keressük a legszebbet,
merjük a legnagyobbat!

                          Vajda Péter

Dr. Kutas Ferenc

Fejezetek Vajda Péter életéből, munkásságából

A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 7. 94 o. Szarvas, 1999

Ma már Vajda Péternek - a jobbágykunyhótól a főiskolai katedráig ívelő - életét és sokoldalú munkásságát a szarvasi gimnáziumban érettségizettek sem ismerik kellően. Vajdát említve az e gimnáziumban érettségizetteknek is legfeljebb csak a fenti idézet jut eszébe, de hasonló a helyzet az újabb generációknál is. Ideje tehát feltenni a kérdést: mi fűz bennünket Vajdához, tettünk-e annak érdekében, hogy a gimnázium diákjai korszerű ismereteket szerezzenek az intézmény névadójáról.

Vajda művei gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, alakját és munkásságát jóindulatú feledés borítja. E kedvezőtlen tényből következik a szarvasi Vajda Péter Gimnázium különleges helyzete és feladata, hogy tanulói megfelelő színvonalú ismereteket szerezzenek a gimnázium névadójáról. (Pl. egy Arany János nevét viselő középiskolában ilyen kérdés nem merülhet fel.)

A Vajda-irodalom gazdagnak mondható, az elmúlt száz évben három terjedelmes monográfia dolgozta fel életét és munkásságát - a legutóbbi a gimnázium kiadásában három éve jelent meg -, azonban ezek a munkák céljuk miatt, de terjedelmüknél fogva sem alkalmasak gimnáziumi tananyagnak. A Sőtér István főszerkesztésében kiadott Magyar irodalom története (a "Spenót") ugyan tömören tárgyalja Vajda életművét, a szarvasi vonatkozások azonban e munkában sem kapnak megfelelő hangsúlyt, e summázat didaktikai szempontból inkább egyetemi tananyag lehet.

Szükség van tehát egy középiskolásoknak - mindenekelőtt a szarvasi gimnázium hallgatóinak - írott Vajda-tankönyvre.

A szerző szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban érettségizett, évtizedek óta itt tanít magyar nyelvtant, irodalmat és történelmet; megyei szaktanácsadó. Nagy publikációs rutinnal rendelkezik: a Szarvasi Krónika közművelődési és helytörténeti periodika felelős szerkesztője, a Szarvas és Vidéke hetilap munkatársa, a Szegedi Rádió tudósítója. Önálló szakmai és publicisztikai kötetei jelentek meg, a középiskolások számára írt fogalmazás-tankönyvét országszerte használják.

A kötet célját a szerző az előszóban megfogalmazza: a gimnázium diákjai ismerjék meg, mit is jelentett Vajda a saját korában, s ismertessék meg másokkal is. A könyv mértéktartó címe utal arra, hogy a szerző nem kíván versenyezni a Vajda Péter monográfiákkal, nem törekedhetett teljességre, a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó tankönyvet írt, illetőleg szerkesztett. Figyelemre méltó alkotás a kötet címlapjának allegorikus kompozíciója, mely a gimnázium végzős diákjának, a tehetséges Lóránt Demeternek a munkája.

A bevezető néhány oldala a lexikoncikk tömörségével tekinti át Vajda életét és korát, majd megismerteti az olvasót Vajda lírájával, szépprózájával, drámáival, publicisztikájával, erkölcsi beszédeivel.

A mű szerkezete áttekinthető, a könnyű tájékozódást segíti, hogy a szerző a főfejezeteket alcímekre bontotta. A fejezetek arányosak, a Vajda Péter Szarvason című fejezet kissé bővebb terjedelme is indokolt. A munka hangvétele tárgyilagos, nem szépít; távol áll tőle az udvarolgató kritika, ugyanakkor értékelése kiegyensúlyozott.

Dr. Kutas Ferenc Vajda-portréja emberközelbe hozza az olvasó számára a gimnázium egykori jeles igazgatóját, s alkalmas arra - épp objektivitása miatt -, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését, sőt rokonszenvét Vajda iránt.

A szerző a szövegközökben kérdéseket tesz fel, melyek a tanulókat önálló tevékenységre, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására késztetik. A fejezetek végén pedig a "Jegyezzük meg !" címszavak alatt közöltek az anyag lényeglátó tömörítését tartalmazzák - s mintegy az érettségi tétel szorosan vett anyaga - megkönnyítik a felkészülést. E részeket is kétfelé bontja a szerző az anyag könnyebb elsajátítása céljából: egy irodalomtörténeti és egy irodalomkritikai részre.

A munka szerves részét képezi a jól válogatott szöveggyűjtemény, melyből különlenyomatok is készültek az érettségi vizsgán való használat céljából.

A mű szövege olvasmányos, nyelvezete világos, "tanáros", jól szerkesztett rövid mondatok jellemzik, s a kötetet mintegy 40 kép teszi színessé. A hiánypótló tankönyvet több alapítvány (Trefort Ágoston Emlékére, Szarvasi Krónika, Vajda Péter) és a Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre támogatásával adták ki, a nyomdai munkák a Fazekas és Fiai nyomdájának szakértelmét dicsérik.