Főoldal
A múlt szilánkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi Krónika
A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára
A Szarvasi Krónika repertóriuma
A Szarvasi Krónika számai
  A honlap készítői
Szarvasi Krónika


<< Vissza

Kutas Ferenc

Emberközelben

Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 2. 276 o. Szarvas, 1996

Kutas Ferenc (1940, Szentes) középiskolai tanár, szerkesztő. 1959-től pedagógus, 1971-2005-ig a szarvasi Vajda Péter Gimnázium tanára. 1986-tól a Szarvas és Vidéke munkatársa, 1989-től a Szarvasi Krónika, 1996-tól a Szarvasi Krónika Kiskönyvtára felelős szerkesztője; 1990-2000-ig a Szegedi Rádió Békés megyei tudósítója; 1990-ben az első szarvasi televízió egyik szerkesztője.
Szerkesztője, munkatársa szarvasi, ill. Békés megyei turisztikai kiadványoknak. Szövegírója a helytörténeti képeskönyveknek (Szarvasi képeslapok 2000, Szarvas 2003), adattáraknak (Ki kicsoda Szarvason 2000), gimnáziumi évkönyveknek (1996-2004). Tankönyvei, segédkönyvei: Fogalmazástanítás a középiskolában 1996, Az elbeszéléstől az érettségi dolgozatig 1998, 2000, 2002, 2004, Fejezetek Vajda Péter életéből, munkásságából 1999, Az elbeszéléstől az emelt szintű érettségiig 2006. Publicisztikai írásait az Emberközelben c. kötetében gyűjtötte össze.

* * *

Az Emberközelben című kötete válogatás tíz év publicisztikai terméséből: interjúk, riportok, jegyzetek, novellák. Minden írás középpontjában az EMBER áll, legyen az országosan ismert tudós, művész, író, költő, sportoló; szakmájának mestere; a hétköznapi helyzeteket mindennapi módon megélő, "csupán" kötelességét teljesítő, vagy éppen a sors sújtotta, reményvesztett, életcélját nem találó, elesett ember.

A kötet nagyobb részét, 182 oldalt, az interjúk töltik meg. (Hittel és akarattal) Az első oldalakon országosan ismert emberek jelennek meg, akik épp a városban jártak: Varnus Xavér orgonaművész, Fábián László, az öttusa világ- és olimpiai bajnoka, Lakatos Menyhért író, Jakucs László, a Béke-barlang fölfedezője.

A Gyökerek című fejezetben a Szarvason született vagy tevékenykedő (tevékenykedett) emberekkel beszélget a szerző, köztük Melis György Kossuth- és állami díjas operaénekessel, Komlósi Ildikó, külföldön karriert befutó operaénekessel, Itámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) izraeli nemzeti költővel, Fekete Jánossal, az MNB állami díjas volt első elnökhelyettesével, Görbe Nóra és Farkas Antal színművészekkel, Fasang Árpád karnagy, zeneszerzővel, az azóta elhunyt Ruzicskay György festőművésszel és Dankó László kalocsai érsekkel.

Hétköznapi történelem címmel dokumentumriportok viszik el az olvasót ismeretlen vagy a riportok keletkezésekor még kevéssé ismert világba: egy grófi kastély mindennapjaiba, a II. világháború színtereire, szovjet hadifogoly-táborokba, az 1945-ben német nevűk miatt deportált emberek közé.
Érdekes embereket mutatnak be a Sorsok és emberek darabjai: Emma nénit, a százéves, bölcs asszonyt, egy kalandos életű férfit, akinek tíznél többmestersége volt, segédmunkásként kezdte és főiskolai docensként fejezte be pályáját; egy tragikusan, fiatalon elhunyt, tehetséges költőnőt, egy egész életét a sportnak szentelő idős férfit és másokat.

A boldogság, az otthon keresése vagy elvesztése a témája az Otthon és hontalanul írásainak. Erős és gyenge akaratú emberek sorakoznak a lapokon: a gyermektelen, ezért gyermekeket örökbe fogadó házaspár, a gyermeküket a halál kapujából visszanyert szülők, 45 év után újra egymásra találó emberpár, a 80. évén túl járó asszony, aki évente "haza" repül Tasmániából; egy hajléktalan, egy maga alkotta álomvilágban élő fiatalember; és egy érettségi találkozó ürügyén egy nemzedék, amelyet 50 év fölött ért a rendszerváltás sokkja.

Rejtett világokat és Ritka mesterségeket is bemutat a kötet. Néhány olyan napi jegyzet is bekerült a könyvbe, amely aktualitása mellett általános érvényű gondolatokat is hordoz.

A kötetet három novella zárja.